A kenyérsütő formája minden ciklusban ugyanazt a menetet járja be: hideg lisztet és vizet kap, órákon át melegszik, végül mosogatóvizet lát. A tapadásmentes felület ezt sokáig bírja, de ha egyszer megkarcolódik – jellemzően fémkanáltól vagy a kiszedéskor használt késtől –, a tészta beleragad, és a kész kenyér alja leszakad.
A tartály nem egyszerű edény. Az alján csapágyazott tengely ül, ezen forog a dagasztólapát, a tengely alsó vége pedig a gép hajtókorongjára kapcsolódik. Ez a csapágyazás a forma kopó pontja: ha megszorul, a dagasztás akadozni kezd, ha ereszteni kezd, a tengely körül nedvesség jelenik meg a fűtőtérben.
A forma a gépbe fordítva vagy pattintva rögzül, és a fűtőszál rajta keresztül adja át a hőt a tésztának. Ezért számít, hogy a fala ne legyen behorpadva: a billegő, deformált tartály zajosan dagaszt, a kenyér pedig egyenetlenül sül át, mert a hő nem mindenütt ugyanúgy jut be.
| Hibajelenség | Beleragadó tészta, leszakadó kenyéralj, akadozó dagasztás |
| Kopó pont | A lapáttengely csapágyazása a tartály alján |
| Elhasználódás jele | Megkarcolt bevonat, tengely körüli nedvesedés |
| Ápolás | Áztatás után puha szivaccsal, fémeszköz nélkül |
