A bojlert úgyis le kell üríteni és ki kell nyitni, amikor a fűtőbetétről a vízkövet eltávolítod, ilyenkor érdemes az anódot is kézbe venni. Ha a rúdból már csak vékony, lyukacsos maradék áll, vagy több helyen előbukkan az acélmag, az anód elvégezte a dolgát, és cserére szorul.
A magnézium a tartály acéljánál könnyebben oldódik a vízben, ezért a korrózió elsőként őt támadja meg. Ez a lassú fogyás a működés része, nem hiba. Amíg van miből fogynia, a tartály fala védett; ha elfogyott, a rozsda a bevonat sérüléseinél a falba kezd enni, ami végül szivárgáshoz vezethet.
A rúd átmérője 20 mm, hossza 200 mm, menete M6-os (jelölése: M6 × 180 mm). A régit kiszerelve mérd meg: a menet átmérője egyezzen, mert M5-ös vagy M8-as furatba ez nem csavarható be, a hossz pedig ne haladja meg azt, ami a tartályban a fűtőbetét mellett elfér.
| Alkatrész | Védőanód |
| Készülékfajta | Villanybojler, vízmelegítő |
| Anyag | Magnézium |
| Átmérő | 20 mm |
| Hossz | 200 mm |
| Menet | M6 (jelölés: M6 × 180 mm) |
