A gőzállomás a víztartályból szívja fel a vizet, és a bojlerben forralja gőzzé. A csapvízben oldott mész ebben a körben marad hátra: előbb a szűrőbetéten, aztán, ha az betelt, a bojler falán és a gőzcsatornákban. Onnantól a vasalótalp fehér pelyheket köp a ruhára, épp a sötét anyagokon a legfeltűnőbben.
Ez a kétdarabos készlet a víztartályhoz tartozó vízkőmegkötő betétet pótolja. A víz a bojler felé menet halad át rajta, és a keménységet okozó ásványi anyagok jelentős része már itt megkötődik, tehát nem a fűtött felületen csapódik ki, ahol utóbb csak vegyszeres öblítéssel lehetne megszabadulni tőle.
A betét kimerülése fokozatosan jelentkezik: gyengülő gőzlökés, hangosabb szivattyúzás, majd a talp furatai körül lerakódó fehér csík. Kemény csapvíznél ez hamarabb jön el, mint lágy víznél. A készletben lévő második patron miatt a következő karbantartáshoz már nem kell alkatrészt keresni.
| Hibajelenség | Fehér pöttyök a ruhán, gyengülő gőz, hangosabb szivattyú |
| Kemény víz hatása | Kemény csapvíznél gyorsabban telítődik a betét |
| Hozzáférés | A víztartály kivétele után érhető el |
| Csere utáni teendő | Az első gőzölés próbaruhán, a rendszer átöblítésére |
